Govinda Vegetáriánus Étterem - Eger

Ízletes, laktató, egészséges vega- és vegán ételek. Cím: Eger, Tűzoltó tér 5. Tel: 06-70/2222-631,

Megosztás

Infók

Rendelés kizárólag ezen > az űrlapon 
E-mail: info@govindaeger.hu

Cím: Eger, Tűzoltó tér 5.

Éttermi nyitva tartás
Munkanapokon: 11:30-16:00h
Szombat és vasárnap: Zárva Kiszállítás megrendelése: előző nap délig!

Mádava Góvinda Kft.

Adószám: 22712400-2-10
Tel: 06-70/2222-631 (szállítási info és rendelés leadásra nem alkalmas!)

Kövess minket a Facebookon is!

Mi a közös Beyoncéban, Brad Pittben és Woody Harrelsonban?

2018.06.04.

Egyszerű divat vagy élet-halál kérdése az a mozgalom?
Klímaváltozás, egészségügyi megfontolások, az állatok jogai, környezetvédelmi szempontok – ezeket az érveket hozza fel a vegán életmódra áttértek többsége.

Vannak, akiknek a szemét az olyan sokkoló filmek nyitották fel, mint az állattenyésztés árnyoldalait dokumentumszerűen feldolgozó Cowspiracy: A fenntarthatósági titok.
Másokra az olyan kezdeményezések hatnak, mint a Magyarországon is megtartott veganuár, amikor a vállalkozó szelleműek egy hónapra teljesen kiiktatják étrendjükből az állati eredetű termékeket.
A vegánok jóval messzebbre mennek, mint a szimpla vegetáriánusok: számukra a hús mellett bármiféle állati eredetű élelmiszer, tehát a tejtermék, a tojás és a méz is tiltott, sőt az élet egyéb területéről is száműzik az állatokhoz kötődő vagy azokon tesztelt összetevőket tartalmazó tárgyakat. Nem viselnek vagy használnak bőrből, gyapjúból és selyemből készült termékeket.

Szerencsére mindkét étrendnek vannak könnyített változatai. A szemivegetáriánusok csak a négylábú állatok húsát nem eszik meg, szárnyast és halat igen. A peszketáriánusoknak a hal és a tenger gyümölcsei is megengedett, az ovo-lakto vegetáriánusok tejterméket és tojást fogyasztanak. A lakto-vegetáriánusok a növények mellett tejtermékkel is táplálkozhatnak, az ovo-vegetáriánusoknak az állati étkek közül csak a tojás kerülhet a tányérjára. A vegánok egy része kizárólag nyers táplálékon él, ők a nyers vegánok, míg a fruitariánusok csak gyümölcsalapú ételeket esznek.

A vegán divathullám különösen a vegetarianizmus terén nagy hagyományokkal bíró Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában hódít, de Portugáliában és Ausztráliában is megtöbbszöröződött a követőinek száma az utóbbi években. Újabban Tel-Avivot emlegetik a világ vegánfővárosának. Izrael lakosságának öt százaléka követi a növényalapú étkezést. Ennek oka részben a fiatalodó, liberális népesség, amely nyitott az egészséges életmódra és a fenntarthatóság ideáira. Persze az sem árt, hogy alapételeik között a humusz, a falafel, a változatos friss zöldségek és gyümölcsök eleve adottak voltak. A felmérések azt mutatják, hogy a vegán étkezés világszerte főleg a fiatalok körében népszerű, követőinek közel fele a 15–34 éves korosztályba tartozik. Három éve uniós szabályozás is született arra, hogy milyen termékek sorolhatók ebbe a kategóriába.

Az életvitel népszerűségének utóbbi évekbeli előretörésében szerepet játszanak a vegánságukat szinte küldetésként megélő világhírességek. Köztük popsztárok, mint Beyoncé, Thom Yorke, Moby, Bryan Adams, Morrissey, színészek, mint Anne Hathaway, Brad Pitt, Woody Harrelson, Joaquin Phoenix. Legutóbb Gordon Ramsay brit sztárséf is belépett az egyre népesebb táborba. Morrissey egyszer azért kampányolt, hogy a General Motors autóiba vegán bőrhuzatok kerüljenek. Sportolók közt is egyre többen vallják, hogy nincs szükség állati eredetű fehérjékre az izommunkához. Fiona Oakes brit maratonfutó vagy Tóth Viktor vegán tereptriatlonista sikerei mindenesetre ezt igazolják.

A civilizált társadalmakban még mindig érdekesen hat a vegetáriánus és vegán életmód, jóllehet egyáltalán nem új keletű. A neolit kori emberek inkább növényeken éltek, az állatok fogyasztása csak akkor került előtérbe, amikor magvakból, vadon termő gabonafélékből már hiány mutatkozott. Később a hinduk, a buddhisták és a dzsainisták étrendje etikai okokból volt növényalapú. A taoista, kínai buddhista szerzetesek tojás- és tejmentes ételeken éltek, és Püthagorasz görög filozófus-matematikus is a követőjük volt, a szintén vegán Platón azt írta róla, hogy még a szakácsoktól és vadászoktól is távol tartotta magát.

A vegetarianizmus a XIX. század közepén vált mozgalommá Angliában és az Egyesült Államokban. Percy Bysshe Shelley az alkoholizmushoz hasonlította a hús fogyasztását, és 1813-ban esszében foglalta össze gondolatait az állatok jogairól és a vegetarianizmusról. A brit Vegetáriánus Társaság az 1840-es években alakult meg, tagjai közül sokan már akkor is a szigorúbb forma, a hússal együtt a tejtermékek tilalma mellett kardoskodtak. Élükre állt Donald Watson asztalos, aki 1944-ben az angol vegetarian szó első és utolsó szótagjából megalkotta a vegan kifejezést. Watson negyedéves, The Vegan News nevű kiadványa győzte meg G. B. Shaw-t, hogy ne fogyasszon tejterméket és tojást. A 94 évesen elhunyt brit drámaíró 22 éves korában hagyott fel a húsevéssel, és hálás volt Shelley-nek, hogy „leszoktatta a kannibalizmusról”. A társaság egyébként visszautasította az állatok felhasználását az élet minden más területén is.

A vegán szemlélet a hatvanas és a hetvenes években jelent meg az Egyesült Államokban, egy évtizeddel később eszmeiségét a punk szubkultúrával azonosították. A kétezres években sorozatban készültek az olyan könyvek és dokumentumfilmek, mint Al Gore Kellemetlen igazsága a klímaváltozásról vagy az állatok kizsákmányolásáról szóló, sokkoló és rendkívül megrázó 2005-ös Földlakók, Joaquin Phoenix narrációjában. Más filmek más szempontból közelítették meg a témát. A 2011-es Villák a kések felett és a 2017-es What the Health a táplálkozás és az egyes betegségek közti összefüggéseket igyekeztek elmagyarázni. Az utóbbi producere Joaquin Phoenix, rendezői pedig Kip Andersen és Keegan Kuhn voltak, akik a Cowspiracy: A fenntarthatósági titok című filmet is megalkották. A Leonardo DiCaprio által felkarolt dokumentumfilm a nagyüzemi állattartást és az általa okozott károkat, az erdőirtást, a vízfogyasztást és a környezetszennyezést a Föld legpusztítóbb iparágaként mutatja be. Az eredetileg közösségi finanszírozásban készült alkotás ráirányította a figyelmet a haszonállat-gazdálkodásra az egyre súlyosbodó klímakrízis kontextusában.

Széles körű az egyetértés abban, hogy elkerülhetetlen az állattenyésztés és a húsfogyasztás mennyiségi és minőségi átalakulása. A témára startupok is ráugrottak, és kísérleteznek, nem is sikertelenül, műhús előállításával. Egyikük, a két éve létrehozott Memphis Meats célja a laboratóriumi körülmények között előállított, tiszta húsnak hívott műhús megalkotása. A vállalkozásba Richard Branson és Bill Gates, valamint élelmiszeripari világcégek, a Cargill és a Tyson Foods is beszálltak. A Memphis Meats 2021-re dobná piacra forradalmi termékét. Bár a definíció szerint a „tiszta hús” nem vegán, mégis egyfajta választ jelent ugyanarra a problémára. Branson szerint harminc év múlva az emberek már döbbenettel gondolnak majd arra, hogy egykor tömegesen gyilkoltuk az állatokat táplálkozási céllal.

Itthon is egyre több szupermarketben tűnnek fel a vegán termékek, havonta egyszer nyitva tart a budapesti Vegan Sunday Market, egyre több kistermelő árul növényi alapú portékát, egyre többen csatlakoznak a veganuár kezdeményezéshez, és immáron ötödik alkalommal rendezik meg a jövő héten a háromnapos Vegan Food Festet.

MOLNÁR ÁGNES

A cikk a HVG 2018/18. számában jelent meg.

vissza