Govinda Vegetáriánus Étterem - Eger

Ízletes, laktató, egészséges vega- és vegán ételek. Cím: Eger, Tűzoltó tér 5. Tel: 06-70/2222-631,

Megosztás

Infók

Rendelés mobilon: 06-70/2222-631
E-mail: info@govindaeger.hu

Cím: Eger, Tűzoltó tér 5.

Éttermi nyitva tartás
Munkanapokon: 12-16.00h
Szombat és vasárnap: Zárva Kiszállítás megrendelése: 8-10:30

Mádava Góvinda Kft.

Adószám: 22712400-2-10

Kövess minket a Facebookon is!

Szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek majdnem fele

2017.04.24.

A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert itt találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt. Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.

Az európai élelmiszerek 47%-a növényvédőszer-maradványokkal szennyezett – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) április közepén közzétett jelentése. A minták 2,8%-a nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak, ami arányát tekintve nem sok, összesen viszont 2366 darab terméket jelent. A „tisztának” (vagyis vegyszermentesnek bizonyult) élelmiszerek a vizsgált mennyiség 53% tették ki.

Aggasztó, hogy az élelmiszerek 28%-ában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték. Ráadásul bizonyos termékek jócskán eltértek a fenti átlagtól, a szőlő esetében például 77%-os volt a szennyezettségi arány, és 58%-os a többszörös szennyezettségé.

Olyan is előfordult, hogy egyetlen – Törökországból származó – szőlőmintában 19-féle szer volt kimutatható kisebb-nagyobb arányban. A Növényvédőszer Akcióhálózat európai tagozata (PAN Europe) szerint az ilyen „vegyszerkoktélok” összeadódó és kiszámíthatatlan hatása miatt korántsem beszélhetünk alacsony fogyasztói veszélyeztetettségről. Sajnálatos, hogy mára a szennyezett élelmiszerek megszokott és elfogadott dolgokká váltak – mondta Angeliki Lysimachou, a PAN Europe toxikológusa, aki szerint a kemikáliák biztonsága csak elméleti modellekre alapul, és többnyire elfogult ítéletet rejtenek.

A leginkább szennyezett terméknek a brokkoli számít, amelynél a minták 3,4%-ban találtak vegyszermaradványt a határértéket meghaladó mennyiségben. Utána a szőlő (1,7), valamint a paprika (0,8) következik a rangsorban. A többszörös szennyezettségűek listáját a banán vezeti (58,4%-ban találtak többféle kemikáliát), nem sokkal megelőzve a szőlőt (58,3), illetve a paprikát (24,4). Ami az állati termékeket illeti, a vizsgált vajak 3,7%-nál, és a tojások 2,1%-nál találtak többféle vegyszermaradékot.

1546 darab olyan élelmiszert vizsgáltak, amelyeket csecsemők vagy kisgyerekek részére szántak. Ezek 89%-a bizonyult tisztának, 3,5 százalék azonban határérték feletti szennyezettségűnek. Egyebek mellett antibakteriális hatású benzalkónium-klorid, illetve a fertőtlenítő szerekben használt didecil-dimetil-ammónium-klorid volt kimutatható bennük. A bioélelmiszerek szennyezettsége 13,5%-os volt, de csak 0,7 százalék esetében határérték feletti.

A legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Sri Lanka. Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából.

A nagy figyelemmel övezett glifozát hatóanyagot 22 országban, 5329 növényi termékben keresték. A lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgó-magvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében. Megnyugtató, hogy a gyerekeknek szánt élelmiszerek, továbbá a kukorica és szója ebből a szempontból tisztának bizonyultak.

A vizsgálatot az EU-tagállamokban, valamint Norvégiában és Izlandon végezte el az EFSA, több mint 84 ezer mintán. Összességében 220-féle vegyszert találtak a termékekben. Az áruk 69 százaléka Európából származott, 5 százalék, vagyis 4146 minta esetében viszont meghatározhatatlan volt, honnan érkeztek.

A legtöbb mintát a németek elemezték (18 586 termék), de Magyarország is derekasan kivette a részét a munkából (2644), bár ennek csaknem kétharmada hazai terméket jelentett. A legtöbb külföldi áru Törökországból származott (5327), valamint Kínából (1442) és Kenyából (1235).


https://www.agrarszektor.hu

vissza