Govinda Vegetáriánus Étterem - Eger

Ízletes, laktató, egészséges vega- és vegán ételek. Cím: Eger, Tűzoltó tér 5. Tel: 06-70/2222-631,

Megosztás

Infók

Rendelés kizárólag ezen > az űrlapon 
E-mail: info@govindaeger.hu

Cím: Eger, Tűzoltó tér 5.

Éttermi nyitva tartás
Munkanapokon: 12-16.00h
Szombat és vasárnap: Zárva Kiszállítás megrendelése: előző nap délig!

Mádava Góvinda Kft.

Adószám: 22712400-2-10
Tel: 06-70/2222-631 (szállítási info és rendelés leadásra nem alkalmas!)

Kövess minket a Facebookon is!

Számszerűsíthető tények a húsfogyasztással szemben

2015.07.18.

Ha csak az USÁ-t nézzük, az utóbbi 20 évben megduplázódott a húsfogyasztás, (de Európa is közelít ehhez az értékhez). Ehhez persze az állatállomány drasztikus növekedésére volt szükség.
Óriási üzletről beszélünk, így gombamód nőttek ki szinte a semmiből az állattartó és feldolgozó létesítmények, hogy a lakosság növekvő húsigényét kielégíthessék, amiben természetesen nagy szerepük volt a gyorséttermek térhódításának is.

Csakhogy az állattartás óriási erőforrásokat igényel, hiszen a haszonállatok - helyigényük mellett - növényt és vizet fogyasztanak. Bejön tehát a képbe a vízlábnyom fogalma, amelyet annak mérésére vezettek be, hogy egy-egy termék előállítása mennyi vizet igényel. Például 

  • a marhahús kilójához 15.415 liter vízre van szükség, 
  • a birka 10.412, 
  • a disznó 5.988, 
  • a csirke pedig 4.325 liter vízbe "kerül" kilonként. 

Holott a víz egyre fontosabb szerepet tölt be, záros határidőn belül az ivóvíz mondhatni aranyárban lesz: Az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Jelenleg ez az arány 10% körüli, e mellett már most több mint egymilliárd ember nem tud biztonságos ivóvízhez jutni, miközben a világ "gazdagabbik részén", a fejlett országokban az ételek, használati tárgyak előállításához is elképesztő mennyiséget használnak fel a gyártók.

Az állattartás másik következménye a masszív metán kibocsátás
Amellett hogy "tökéletes" égésű gázról beszélünk, és a levegővel robbanóelegyet alkot, a szén-dioxidnál huszonegyszer erőteljesebb az üvegházhatása! A WHO 2014-ben a légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán. Csak az USA-ban található marha-telepek éves szinten több millió tonna szén-dioxidot és metánt löknek a légtérbe, hozzájárulván így a globális felmelegedéshez. Azonban a juhtermeléséről híres Új-Zéland még az Egyesült Államokon is túltesz: 45 millió juh és 8 millió körüli szarvasmarhát számláló állatállományával az ország összes metántermelésének 90 %-át adja, amely az üvegházhatást okozó teljes emissziójának 43 %-át teszi ki! És akkor még nem beszéltünk a hús előállításáról és szállításáról, amely ugyancsak hatalmas energiákat emészt fel, nem is beszélve a CO2 kibocsátásról. (kattintson a képre a nagyításhoz)

A haszonállatok fogyasztásának morális kérdésére nem térünk ki most. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövőben megszaporodnak majd az olyan ügyek, amikor az állattartó, vagy a felvásárló/feldolgozó embertelen, törvénytelen eszközöket is bevállal majd a profit maximálása érdekében. Számos ilyen példával találkozhattunk eddig is: például állatkínzással felérő állattartással, amikor néhány négyzetméterre zsúfoltak be több tucatnyi szárnyas jószágot - mindezt tették nagyipari méretekben, vagy épp embertelen módját választották a sertések, marhák, lovak leölésének.  

Borítékolható, hogy 2050-re várhatóan már 9 milliárd ember él bolygónkon, így biztosan nem lesz mód előállítani az elvárt húsmennyiséget. Lépni kell tehát...



Szöveg forrása: ecolounge

vissza